A National Geographic Channel szemtanúkat is megszólaltató, látványos jelenetrekonstrukciókat és számítógépes grafikákat bemutató filmjében két történész idézi fel a hajtóvadászatok legizgalmasabb pillanatait – az eredeti helyszíneken, a Líbiai-sivatagban és Kréta szabdalt hegyei között.
Bemutató: 2011. december 4-én, vasárnap este 10-kor – National Geographic Channel
Észak-Afrika
1941-ben a szövetségesek szénája meglehetősen rosszul állt Észak-Afrikában: egymás után szenvedték el a súlyos vereségeket a német Afrikakorps egységeitől, minek eredményeként – egy végső afrikai vereség szörnyűséges rémképét előrevetítve – folyamatos hátrálásra kényszerültek. A britek szempontjából a helyzet már csak azért is aggasztó volt, mert a német sikerek mögött egy különleges, már-már legendás képességű ember állt: Erwin Rommel, a legyőzhetetlen Sivatagi Róka, akit, úgy tűnt, lehetetlen megállítani – kivéve persze akkor, ha egy kommandós csapatnak sikerül közel férkőznie hozzá, és likvidálnia…
A filmben a történész és egykori kommandóstiszt Michael Asher Líbiába látogat, hogy a helyiek segítségével rekonstruálja a tragédiával zárult akció legfontosabb eseményeit. Kutakodása kezdetén így vall a Rommel megölését célzó 1941-es misszióról:
“Számomra mindig sűrű homály borította ezt a történetet… Azt tudjuk, hogy amikor a kommandós egység Rommel főhadiszállásához ért, borzalmas tűzharc alakult ki; és azt is tudjuk, hogy ebben a tűzharcban az egység parancsnoka életét vesztette… De hogy pontosan mi történt, azt homály fedi, azzal egyelőre a szemtanúk beszámolói ellenére se vagyunk tisztában…”
Nyomozását Asher a tengerparton kezdi, ott, ahol a tengeralattjárókon érkező és csónakokon parta evickélő brit katonák vesszőfutása is kezdődött. Munkáját a líbiai Fawzi Taher is segíti, kinek nagyapja hetven évvel ezelőtt az akció helyi támogatói között volt. Az ő információi alapján Asher a filmben ezt mondja a partaszállás áldatlan körülményeiről:
„Megérkezésükkor heves vihar tombolt a könyéken, a tenger színét hatalmas hullámok tarajozták. Minden másként alakult, mint ahogy azt előre eltervezték. Amikor kikapaszkodtak a tengeralattjárók tetejére, többüket a hullámok egyszerűen besöpörték a tengerbe.”
Ilyen körülmények között a kommandós egység a tervezett létszám felével kezdte meg beszivárgását az ellenséges vonalak közé – rossz kezdet, melynél csak a folytatás bizonyult borzalmasabbnak...
Kréta
1944 áprilisában egy másik náci tábornok, Heinrich Kreipe ellen félig-meddig figyelemelterelésként indítottak hajtóvadászatot a szövetségesek. A krétai akcióval – alig néhány hónappal a normandiai partraszállás előtt – Churchill azt akarta elhitetni a németekkel, hogy a készülő támadás célpontja valójában nem Franciország, hanem Görögország. És a sors fintoraként ez az embervadászat – a többivel ellentétben – sikeresnek bizonyult. De vajon miért? Ezt kutatja a Vadászat Hitler tábornokaira második felében Dereck Campbell, aki a 70-es években számos titkos kommandós akcióban vett részt Ázsiában, de ehhez hasonló bravúros teljesítményről még nem hallott. A filmben így beszél az akcióról:
“A szövetségesek számos kommandós csapatot vetettek be különböző náci tábornokok ellen, de közülük csak egy ért el sikert. A nagy érdés az, hogy miért? Miként jutottak el ezek ezek az emberek erre a vad, alig járható szigetre, és hogyan csakliztak el egy tábornokot a saját hadserege orra elől?”
1944 tavaszán a brit egység Kréta vad, sziklás, szinte megközelíthetetlen déli partszakaszán kapaszkodott ki a szárazra. Dereck Campbell így kommentálja a bravúrt a helyszínen:
“Számomra megdöbbentő, felfoghatatlan, hogy ezek az emberek miként tudtak itt éjjel, vaksötétben partra szállni. Azzal a kiképzéssel, amivel én rendelkezem, legalább további hat hónapos célorientált tréningre lenne szükségem ennek a feladatnak a végrahajtására. Nézzenek rá ezekre a sziklafalakra, nyaktörőek, el se tudom képzelni, miként kapaszkodtak itt ki a partra.”
A Vadászat Hitler tábornokaira című filmben tartsanak a Nat Geo szakértőivel a 2. világháború két izgalmas kommandós akciójának látványos helyszíneire!
