A statisztikák, nézettségi mutatók és nem utolsó-sorban a bevételek régóta bizonyítják, hogy a szexszel bármit el lehet adni. A média Magyarországon is követi a nemzetközi trendet: a fogyasztói igényekhez alkalmazkodva mindinkább pornografizálódik, és szakértők szerint ez még csak a kezdet.
Nemrég az egyik vezető magyar hírportál címoldalán Edinát rendesen megrakták az Édenben címmel jelent meg egy videóval illusztrált tudósítás. Bár a cím mellett ott volt a 18-as karika, gyakorlatilag bárki megnézhette az erősen szexuális töltetű filmet. Az ilyen, a pornó határát súroló jelenet azonban ma már nem számít kivételnek, hiszen csak erről a portálról hetente számos link irányít soft- és hardpornó tartalmú oldalakra annak jeleként, hogy a média Magyarországon is követi a nemzetközi trendet: a fogyasztói igényekhez alkalmazkodva mindinkább pornografizálódik.
A statisztikák, a sikerlisták, a nézettségi mutatók, a bevételek régóta bizonyítják, hogy a szexszel bármit – rockot, könyvet, filmet, tévéműsorokat, újságokat, magazinokat, színházi előadásokat – nagy haszonnal lehet eladni, s bevetése jelentős piacbővülést hozott a zenés klipek, a számítógépes játékok, az internetes oldalak és a reklámok piacán is. Ennek eredményeként a kilencvenes évektől a tömegkultúra jelentős mértékben átalakult, és a popsztárok, a sportolók nemcsak sztárként, de egyúttal szexualizált médiatermékként kerültek ki a piacra. Aztán az évtized második felétől – látványfaktorként, illetve dramaturgiai elemként – a szex, a meztelenség mind jelentősebb szerepet kapott a valóságshow-kban, a tehetségkutatókban, a celebműsorokban is, s ezek az adások – kevés kivételtől eltekintve – világszerte kiemelkedő nézettséget hoztak és hoznak ma is.
A médiapiac új jelensége, hogy a kereskedelmi médiumok évről évre egyre „bátrabban” feszegetik a közízlés határait, s nemcsak újabb és újabb szereplőket, „sztárokat” emelnek át a mainstream világába, hanem a fogyasztók gyorsan lankadó ingerküszöbét is igyekeznek bevállalós jelenetekkel, a szereplők kihívó viselkedésével, trágár szókimondással vagy a nemi aktust nyíltan megmutató akciókkal felturbózni. Ez a változás leglátványosabban a televíziós csatornák kínálatán – a sorozatokon, a valóságshow-kon (Éden Hotel, ÖsszeEsküvők, VV5) – mérhető le, ahol a hétköznapi valóság (reality) mindinkább „feledésbe merül”, s ehelyett a nézőknek „szexcentrikus excentrikusokkal” tálalt, pornográf jelenetekkel színesített szexualizált show-t kínálnak – immár főműsoridőben.
A jelenség okai nyilvánvalók. A médiapiacnak – a nézettség, s ezáltal a bevételek növelése, vagy most a válság idején a szinten tartása érdekében – szüksége van a pornográfiára. Nem elsősorban magára a pornográf tartalomra, sokkal inkább a pornó „fogalmára” és a nyilvánosságban is egyre nagyobb szerepet kapó pornósztárokra, akik ma már a hagyományos sztárokhoz hasonlóan a „kukkoló” tömegeket képesek a képernyők elé ültetni, és ott is tartani.
Szakértők szerint azonban ez csak a kezdet, mert most még csak egy hosszabb folyamat közepén járunk. A jövőben az életkori határok kiszélesedése és a nézettség további növekedése várható. Szigeti Péter, a kreatív csapat főszerkesztőjének Benne lettek a tévében című tanulmánya szerint a pornó tömegfogyasztása előtti morális gátakat az 1980-as években megjelenő videó, a DVD, a kábeltévé, majd az internet, s újabban az okostelefon és az iPad rombolta le. Ezeknek a technikai eszközöknek köszönhetően ugyanis a pornó feltűnés nélkül „beköltözhetett” az otthonokba, mert a néző (fogyasztó) a továbbiakban nem érezte magán környezete, a társadalom rosszalló tekintetét, a lelepleződés veszélyét, vagyis lényegében a pornó „háziasításával” kiiktathatta a morális kockázatot.
A média és a pornográfia kapcsolatáról további érdekességeket tudhat meg a Marketing&Media legújabb számában olvasható összeállításból.
(mmonline)
